6 hét múlva lesz a Vivicitta. És hogy miért kérdőjellel írtam a címben? Hát csak azért, mert jelenleg jeges borogatás van a lábamon, és minden lépés fáj.

Pedig a hét - bár nem indult jól - eredményes volt. Szerdáig annyi melóm volt, hogy esélye sem volt a futásnak. Csütörtökön aztán végre eljutottam a konditerembe. Igazi szauna volt! Valami idióta kitalálta, hogy jó alaposan be kell fűteni a termet. Na ez azt jelentette, hogy kb. 3 perc után patakokban ömlött rólam a víz. A pulzusom meg az egekbe emelkedett. Végül sikerült 6 km-t 7,30 perces tempóval lefutni. Ezt eddig még nem sikerült megcsinálnom egyszer sem. Nagyon büszke voltam magamra!

Pénteken újra a teremben kellett futnom. Annyira pocsék idő volt, hogy esélye sem volt a ...

Orsikát el kellett hozni az iskolából, mert felment a láza. Minden ilyet elkapok, de hogy egy hétig nem fogok tudni edzeni, azt azért nem gondoltam volna. Szerintem évekig nem volt semmi, de tényleg semmi bajom, aztán összeköltöztem ezzel a biológia fegyverhordozóval!!! Azóta meg kb. félévente be akarom állítani a gyorstárcsázóba a helyi pap számát, annyira szarul vagyok.

Az valahol tényleg vicces, hogy Orsika kettőt köhög, és egy este nincs valami fényesen, én meg előre - hátra megyek egy hétig. Most is ez történt. Úgy néz ki már elmúlt, de azért a biztonság kedvéért óvatos leszek az edzések elején.

43,85 km-t futottam így is januárban, ami a 3. legtöbb, amióta futok. Úgyhogy nem panaszkodom. Ráadásul volt benne egy új rekord ...

Hétfő óta nagyon tartom magamat a tervekhez. Hétfő reggel (nyilván a sörözés hatására) 117.00-kilóval mérlegeltem, ezért úgy döntöttem ez lesz a kiinduló pont a felkészülésben.

Ehhez képest mindössze 48 óra alatt lement 2,4 kiló. Ennek nyilván legnagyobb része víz, és semmi zsír vagy tartós fogyás, de akkor is örülök neki.

A mai edzésen pedig felmértük, hogyan állunk a sebességgel. 800 m bemelegítés után, 400 m 145-ös pulzussal, aztán 1 km 165-tel, 200 m séta, 400 m 145-tel, aztán rövid pihenő után 1 km mindenfajta pulzuskontroll nélkül.

5:27-et mért az órám!!! Az eddigi legjobb időmön több, mint fél percet javítottam!

Túl sok értelme nincs tudom jól, de akkor is büszke vagyok rá. Legközelebb talán azt kéne ...

Mióta komolyabban elkezdtem futni azóta folyamatosan mérem a pulzusomat. Egészen tavaly májusig telefonnal edzettem amin az Endomondó futott. Ehhez volt kapcsolva egy Polar Bluetooth-os pulzusmérő, még a régebbi modell nem pedig a Bluetooth smart-os. Működött rendesen és szépen, de gyakolratilag hetente megevett egy elemet. Szerencsére találtam Kínából 50 elemet kb 5 euróért, úgyhogy legalább sokba nem került. 

Májusban megajándékoztam magam egy Polar M400-as órával, amihez járt az új H7-es pulzusmérő is. Ennek már végre szépen bírta az eleme, és pontosan is mér. Ekkor már Ageliki is futott, így buzdításként őt is megajándékoztam egy szép fehér női változattal. Engem igaziból nem zavart a pulzuspánt, de Ageliki nem találta túl ...

Az előző hét tömény sportolása után (3 futás, két úszás, fallabda) rendesen visszavettem a héten. Kedden Pesten voltam, szerdán késő estig dolgoztam, ma meg egyszerűen nem volt semmihez sem kedvem. Inkább bementem dolgozni úszás helyett. Ez van.

Mutatott a mérleg 115 alatti eredményt is, de a hétvégén megint nem figyeltem oda, úgyhogy megint visszament 116 fölé. Kicsit bánkódom miatta, de igazából ami zavar, hogy még mindig nem álltam át verseny üzemmódba. A Vivicittáig még 87 nap van hátra. Az kicsit több, mint 12 hét. Az mondjuk sok mindenre elég még mindig, de szép lassan az utolsó utáni pillanat is eljön.

Szóval neki kell állni nincs mese. Nem fogom - ki tudja hányadszor - leírni, hogy mit kéne tenni, mert úgyis tudom, és ...