Mármint minden, aminek nagyon nem kéne.

Egyrészt egy hete nem futottam. Mit nem futottam, igazából nem is nagyon sportoltam. Vasárnap terv szinten szerepelt egy futás délelőtt, de végülis nem jött össze. A délelőttöt Csillával töltöttem. Megmondom őszintén, hogy nem volt szívem azt mondani, hogy "Szia Drágám! Én elmegyek szerdái síelni, de a vasárnap délelőttöt sem veled töltöm, hanem futok egyet." Ráadásul úgy, hogy tudtam, hogy nem az egészséges életmód nevében fog telni az idő. 

Hát így is lett. Igazából nem történt semmi különös. 3 napig azt ettem és ittam, amit megkívántam. Sajnos síelni nem nagyon tudtunk, mert olyan havazás, köd kombinációval kedveskedtek a helyi Istenek, hogy alig láttunk valamit a pályán. Úgy meg azért síelni nehéz. 

És természetesen megint az történt, ami ilyenkor mindig. A ma reggeli mérleg adatot egészen egyszerűen nem hozom nyilvánosságra. Elkeserítő. Egy három napos ereszd el a hajam és 4-5 kiló feljön. OK, hogy talán hamar lemegy, de akkor is. Ezt sosem fogom megszokni.

Ráadásul sikerült ráejtenem a síbakancsot a jobb achilles inamra. Olyan szépen sikerült, hogy rendesen egy seb keletkezett, ami miatt cipőben alig tudok menni. A futócipőt nem próbáltam, de ha az is pont ott dörzsöli a lábamat, ahol a seb van, akkor aztán megszívtam rendesen.

És mindez ha nem lenne elég ma reggelre ismét lebetegedtem. Rendesen fáj a fejem, a végtagjaim, különösen az amúgy is túlterhelt bokáim. Állandóan orrot fújok, és nehezen nyelek. Tipik influenza. A dokik szerint járvány van. Én egyszer már benyaltam valamit nemrégen, és most megint...

Mindenki azt mondja, hogy egy hét szigorú szünet. Futásban, uszodában, minden sportban. Még Ákossal nem beszéltem a dologról, de lehet tényleg ki kéne egyszer már normálisan kúrálni a lábam, meg amúgy mindenem.

Még nem döntöttel el mi legyen, de ha ezzel elmegy a Vivicitta az sem érdekel. Majd megfutom a 65 percet máskor. 

Viszont most, hogy így végiggondoltam a jó és rossz dolgokat rájöttem, hogy itt még nem írtam semmit a nagyon nagyon jó hírről:

Júliusban fog megszületni a kisfiúnk. Csilla most volt a 20 hetes ultrahangon. Minden teljesen rendben van. Szuperegészséges a kölyök.

És ha erre gondolok, akkor már nem is érdekel, hogy fáj a lábam, vagy hogy kapar a torkom. BOLDOG VAGYOK!!! DE NAGYON!!! :)))