Itt van az ősz, itt van újra - írta Petőfi. Én meg most azt írom, hogy itt van a nyár, itt van újra, és én hogy örülök! A tavaszi versenyszezonra való felkészülés is ezennel véget ért és három remek verseny van eddig mögöttem idén. Elnézve az idei versenynaptárt, ez még valószínű egy május közepi 10 kilométeres versennyel fog bővülni, aztán szeptemberig biztosan semmi. A nyári hőségben nem fogok versenyen futkározni az biztos. Inkább a strand.

Az utóbbi két hétben egész jókat futottam, bár részletes beszámolókat most valamiért nem volt kedvem írni. Maradjunk annyiban, hogy a 15. héten 61 kilométert futottam 4 edzéssel és a kalamatai versennyel.  Ez pont az idei tervemnek megfelelő edzés- és kilométerszám.

A 16. hét az teljesen máshogy sikerült. Most volt a görög húsvét, ami a május 1-el kiegészülve egy gyönyörű 5 napos hosszú hétvégét jelentett, természetesen Kalamatában. Az időjáráselőrejelzés is jó volt, úgyhogy inkább a napozásra, úszásra no meg rengeteg kajálásra voltam ráizgulva.

Csütörtökön délután mentünk Kalamatába, addig szerencsére már sikerült 3 edzéssel 40 kilomértert összehoznom. A hétfői ráadásul egy 105 perces 20 kilométer feletti edzés volt, ami végre megint rettenetesen jól esett. Ha nem fogy el az italom simán maradtam volna többre is annyira jól ment. Kalamatára tehát elvileg még 20 kilométer maradt. Sima ügy. Csütörtök este ahogy megérkeztünk elindultam egy 60 perces lazára amit kb 40 perc után abbahagytam, mert nem esett jól. Egyszerűen nem ettem eleget és beszédültem a közepén, fügét vagy gélt meg okosan nem vittem magammal. 

Pénteken egész nap jó idő, napozás, fürdés, csellengés a városban, ahol én ekkora tömeget még soha nem láttam. Estére aztán elbicikliztem a stadionig, hogy a heti tempófutást letudjam. Pont előttem zártak be, és mondták, hogy majd szerdától lehet jönni. Fasza, tempózhatok a parton, amit annyira nem szeretek. Ehhez képest egy remekül sikerült 40 perces tempóedzést tartottam, visszatérve a 170-es pulzushoz ahol a tempó részében 4:07-es átlagot sikerült futnom. Ez nagyon bíztató, legalább is remélem a következő 10 kilométeres versenyen sikerül rekordot döntenem. Este még bementünk a városba megnézni ahogy elégetik a Júdást, meg természetesen enni. A Júdást nem elégették, hanem gyakorlatilag molotov koktélokkal szétrobbantották. Elég barbár szokés, de látványos.

Szombaton még mindig jó idő, és este beneveztem egy laza 75 percre, ami kerek 15 kilométer lett, minden fáradtság és gond nélkül. Hihetetlen, hogy a hideg tengervíz mennyire regenerálja az izmokat. A héten végül is 6 edzéssel 79 kilométert futottam. Picit több mint amire számítottam, de a csütörtökit kivéve mindegyik jól esett. Este aztán éjfélkor megtörik a böjt és indul a bárányevés. Közvetlen éjfél után a bárány belsőségei, ami nekem nagy kedvencem, aztán vasárnap a bárány többi része valahogy így:

Szó szerint betegre zabáltam magam, és gyakorlatilag szombat óta ma este bírtam egyet futni. A következő 3 hónap nálam a nyári túlélés lesz. Idénre azt találtam ki, hogy egyáltalán nem fogok hosszúkat futni, hanem inkább többször rövidebbet, így majd minden nap fel leszek pörögve, de nem késő este, hanem picit korábban így mégtöbb idő jut élvezni a nyári estéket. A programom tehát mostantól: 

Hétfő: max 90 perc laza (kb 18 km)

Kedd: céges kb 80 perces edzés (kb 8-10 km)

Szerda: 10x250m tempó dombnak  (kb 10 km)

Csütörtök: céges kb 80 perces edzés (kb 8-10 km)

Péntek: 70 perc laza (kb 13 km)

Szombat: 45 perc tempó (kb 15 km)

Ez 6 edzés amiből a szerdai vagy a pénteki kihagyható ha nincs időm, vagy kedvem. Ezzel simán hozom a 60-70 km heti átlagot ami bőven elég lesz majd az októberi maratoni felkészülés elkezdéséhez, amikor már csak a hétfői és a szombati edzések időtartamát fogom emelni. Mivel most elég monoton futóhetek elé nézek, nem fogok heti, csak havi összefoglalót írni. Illetve ha valami extra történik, azt megírom. Jó májust mindenkinek, és köszöntsük Horváth Borit, aki tegnap jött világra. (Nem az én lányom, egy jóbarátomé)

Reh!