No ez volt egészen múlt vasárnapig a helyzet, ami a múlt héten sajnos eléggé a visszájára fordult. Hétfőn még lementem edzeni, de rögtön az elején beleléptem egy gödörbe és pont a bal lábam lábfeje meghúzódott. Leálltam, tekergettem, masszíroztam és szerencsére nem éreztem semmi problémát, így folytattam az edzést, és minden gond nélkül hoztam egy kellemes 85 percet, a végére 0 fájdalommal. Hazaérve megcsináltam a szokásos nyújtásokat és egyéb gyakorlatokat, éjjelre felvettem a "csizmát" és elaludtam. Éjjel aztán arra ébredtem, hogy a lábfejem felső része fáj. Nem tudom, hogy a csizmát húztam-e szorosra, vagy a gödör miatt, de reggelre lépni is alig tudtam úgy fájt. Lejegeltem, masszíroztam, amitől jobb lett, de a keddi edzést ki is hagytam. Szerdán a fájdalom jelentősen csökkent, de megint nem futottam, most az időjárás miatt. Viharos szél, hideg és eső. Én meg már elpakoltam a téli cuccaimat, úgyhogy inkább otthon maradtam. Csütörtökön ugyan ez! Nem akartam elhinni! Péntekre a szél még megvolt, de legalább az eső már nem esett, így lementem futni. Kár volt. A szél kifújta a számat, a szememet, a füleim utána rendesen csengtek, és a hab a tortán, hogy a sarkam is megfájdult! Pont mintha nem is csináltam volna végig 5 hét fizikoterápiát. Pedig már azt hittem, hogy végre meggyógyultam, de ezek szerint nem!

Próbáltam keresni a hibát. Mi a francot csesztem el már megint? Az edzésnaplót böngészve nem láttam, hogy hirtelen terheltem volna sokat. A nyújtásokat is becsülettem csináltam minden nap, volt hogy napi kétszer is. A cipőket rotálom, mert azt vettem észre, hogy az is segít. Alapban a Lunarban futok, de a tempót továbbra is a Zoom Flyban futom, mert sokkal jobban esik. Aszfalton, vagy betonon továbbra sem futottam. Az egyetlen dolog amit találtam a 3 nap kihagyás volt. Ezek szerint a legjobb gyógyszer a fájdalomra a futás, és ezt anno a doki is mondta, hogy ha nem fáj futás közben akkor ne hagyjam aba, hanem fussak, de ésszel. Szombaton be is vettem a gyógyszer első adagját és bár napközben végig fájt a lábam, de este futottam 40 percet. Csodák csodája múködött. Másnapra megint visszament a duzzanat és a napközbeni fájdalom is minimális maradt. Akkor tehát most ezzel fogok próbálkozni. Indul a tavaszi ébredés hadművelet, ami remélem több sikerrel fog járni, mint a történelmi megfelelője.

A hadművelet célja a minél többszöri zavaró támadás az ellenség ellen. A hadművelet kezdete 2019 április 1. Futásra fordítva mostantól próbálok heti 6-szor futni, de hosszúak nélkül, inkább a sok kicsi sokra megy elvet követve és remélve, hogy előbb utóbb teljesen elmúlik a duzzanat is. Mivel most maratonra úgysem készülök a hosszúak nem fognak hiányozni, a 6 edzéssel meg simán hozom a heti 70-75 kilométert ami bőven jó. Egyenlőre tehát a következőt találtam ki:

Ha néha ki is marad egy-egy edzés akkor sincs semmi veszve, illetve minden 4. héten a szerdai és a pénteki az ki fog maradni, hogy regenerálódjak is. 

A cipőket egyenlőre továbbra is rotálom. A tempót azt a Zoom Fly-ban futom, a többit elvileg a Lunarban, esetleg néha a Zoom Fly-ban. Jó hír, hogy megjött a személyre szabott betétem is, amiben tegnap futottam először. Na ez tényleg tartja a bokámat és a talpboltozatot. A nyújtásokat továbbra is nagyon komolyan veszem, mert eddigi tapasztalataim szerint ez segít a legtöbbet. Marad a tüskés labda és a jeges masszás is főleg futás után.

Versenyek. tavasz van, és minden hétvégén van valahol verseny. Természetesen nélkülem, én most inkább csak Agelikit kísérgetem, mert ő fut ahol tud, főleg 5 kilométeren. Nagyon élvezi és fejlődik is szépen. Én meg büszke vagyok rá, olyan kis édes ahogy a verseny után böngészi az eredményeket, hogy hányadik lett a nők között. Tök jó ez a közös hobbi. Én egyenlőre nem érzem magam formában, hogy versenyezzek. Maraton vagy félmaraton egyenlőre teljesen kizárva, és 10 kilométeren ugyan tudnék 40-41 perc körüli  futni, de nem esne jól ez egómnak, mert inkább a 39-en belüli eredménynek örülnék csak. Van rajtam ráadásul 2 kiló plusz is ami tömény zsír, attól is meg kellene szabadulni. A sebességem kezd ugyan visszatérni, de amíg nem tudok a tempóedzésen produkálni egy viszonylag könnyed 4:05-ös tempót addig biztosan nem indulok sehol. Pedig április 20-án lesz Kalamata is ahol már háromszor futotam és nagyon bejött. Idén viszont egyenlőre még úgy néz ki túl korai lenne. Talán Kyparissia júniusban!

Meglátjuk! Reménykedem (megint)! Már sokadszor!