2018. jan 31.

Rehabilitáció - Nehéz napok / hetek / hónapok?

írta: Rehlaci
Rehabilitáció - Nehéz napok / hetek / hónapok?

Napra pontosan 4 hete volt az utolsó értékelhető edzésem. Azóta fáj a bal lábfejem így gyakorlatilag a teljes január kimaradt, illetve rehabilitációval telt.

download_1.jpg

Először egy rövid két napos pihenéssel próbálkoztam, ami természetesen nem segített, így utána egy teljes hetet kihagytam, remélve, hogy nincs komolyabb baj és rendben leszek, akár még a Napflio maratonra is. Hát nem lettem. Fél óra próbafutás elég volt, hogy megint megfájduljon a bokám belső fele. Maradt tehát a további pihentetés, illetve itt már érezve hogy komolyabb a baj, elkezdtem jobban beleásni magam a problémába. A fájdalmaim alapján valószínűleg ezt nyaltam be én is.

Ez egy túlterheléses probléma, amit én a rossz cipőnek tulajdonítok nem a kilométereknek. Legalább is fura, hogy pont akkor jött elő, amikor cipőt váltottam és egy elég laza időszak kellős közepén voltam. Le is tettem ezennel mindkét Adidas cipőmet és megfogadtam, hogy ezentúl nem fogok eltérni a jól megszokott Nike vonaltól. Abban még nem sérültem le soha és még a teljesen új cipők sem törték fel soha a lábamat. Az Adidas meg legyen örökre átkozott! Kétszer próbáltam meg váltani és mindkétszer sérülés lett a vége. Többet nem kérek belőlük. Marad tehát a már jól bevált Lunarglide, illetve beruháztam a még puhább és könnyebb Zoom fly-ra. Szerencsére megint leárazások voltak és 100 euróért tökéletes vétel volt. Az Adidasokat meg elkezdem árulni, bár legszívesebben kidobnám őket a francba!

A rehabilitációt tehát folytattam. Újabb 5 nap pihenés, jegelés, nyújtás és masszírozás után merészkedtem ki újra futni először a Zoom Fly-ban. Egy órát futottam lassan és óvatosan. A cipő szuper volt, könnyű és puha és a lábam is meglehetősen jól bírta. Az edzés közben egyáltalán nem fájt, de amikor befejeztem és hazasétáltam már kezdtem érezni, hogy kevesebbel kellett volna kezdenem.

Rápihentem még egy napot és a következő próba már csak 30 perc volt. Futás közben megint fájdalommentes volt és otthon sem fájt. Ez jó hír! Másnap már 35 percet futottam megint mindenféle fájdalom nélkül. Már kezdtem reménykedni, hogy múlik a baj. A harmadik nap már 50 perc ment minden gond nélkül. Egyedül ha otthon nagyon kicsavartam balra a bokám akkor még éreztem, hogy nem gyógyult meg teljesen. A negyedik napon már 1 órát futottam, és most először a szokásos körömet mentem amiben van 3 enyhe emelkedő. Az utolsó pár percig minden szép és jó volt, de aztán megint belenyilalt és haza már a jól megszokott, de gyűlölt fájdalommal battyogtam haza. Szomorúan vettem tudomásul, hogy még mindig nem múlt el. A kövtkező napokban Budapesten voltam, így ez az 5 nap pihenő pont jól is jött.

Tegnap aztán megint lementem tesztelni. Most semmiféle fájdalom nem volt a lábamban, még csavargatásra is csak egy nagyon enyhe, inkább csak kellemetlen bizsergést, mint fájdalmat éreztem, így optimistán indultam neki a tervezett 1 órának. Láss csodát minden jól ment. Simán minden fájdalom, vagy kellemetlen érzés nélkül futottam 60 percet. Utána még 8x100 méter laza tempót is csináltam. A bokámnak ez sem ártott, és itt kezdtem érezni a Zoom Fly legnagyobb előnyét. A gyorsabb tempónál eszméletlen rugalmas és kényelmes. Öröm volt az a párszáz méter és még nagyobb volt az öröm, hogy az egy óra fájdalommentesen telt.

Minden csoda azonban 3 napig tart. Az enyém sajnos még 3 óráig sem tartott. Estére megint megfájdult így maradt megint a masszáss és a jegelés. Ennek ellenére reggelre még rosszabb lett. Azt érzem, hogy ha folyamatosan tornásztatom akkor jó, de az éjszakai nyugalom nem tett jót neki. Mérges voltam. Illetve nem voltam, hanem vagyok. Nagyon! Most már egy hónap eltelt és egyszerűen nem látom az alagút végét. A tavaszi versenyeken már nem is gondolkozom, csak azon, hogy egyáltalán kilábaljak ebből a rohadt helyzetből. Az már biztos, hogy az egész rehabilitációs edzéseket is sokkal lassabban kell csinálnom és óvatosabban kell emelnem az időtartamot. El fogok menni orvoshoz is, mert úgy érzem, hogy komolyabb a probléma mint gondoltam. Kezdetnek apósom egy jóbarátjával kezdem, aki elvileg ortopédus, talán tud segíteni. Ha nem akkor megkérdezem az edzőt tud-e valakit, illetve bejelentkeztem a céges ergonómushoz is egy vizsgálatra és masszásra. Kíváncsi vagyok. Futni csak akkor fogok, ha teljesen fájdalommentes vagyok, és nem többet mint maximum fél óra. Ha ez egyszer stabilizálódik akkor óvatosan próbálok majd emelni. Meglátjuk. Azt már sajnos látom, hogy ez az év az eddigi legrosszabb évem lesz, pedig szinte el sem kezdődött még...
Szólj hozzá

Athén Futás Sérülés Rehabilitáció Futóedzés Rehlaci Edzésnapló