Hétfő: A várva várt hosszú nap. 2 óra 5 perc alapozótempón. Az utolsó előtti a maraton előtt. Szerencsére laza nap volt a cégben és az idő is kellemes volt, bár picit fújt a szél. Picivel 6 óra után indultam el, még világosban. Minden teljesen rendben ment, és a tempó meglepően jó, bőven 5 percen belül alapozópulzuson. Régen esett ennyire jól a hosszú, de azért volt két problémám: a gyomrom és a húgyhólyagom. Ettem 3 retket az uzsonnához, és végig ezeket böfögtem vissza. Nem egy kellemes érzés.Ittam egy jó kis teát is még az uzsonnához, amitől ötször kellett kiállnom pisilni. Hihetetlen. Ma kivételesen vittem magammal zenét is. A Dudu által ajánlott Puzsér feminista vitát hallgattam meg, mert szerinte hatalmas. Ezennel jelentem, hogy többet nem hiszek neki. Nem szeretem a feministákat, de szerintem a csaj teljesen rendben volt. Nem szeretem az olyan vitákat, ahol a vitapartnerba állandóan belefolytják a szót. Na ez erősen ilyen volt. De a futáshoz elment, legalább gyorsabban eltelt a két óra 5 perc, ami 26 kilométert jelentett. Megint nem döglöttem ki, és a derekam is derekasan bírta.

Szerda: A kedd kimaradt. Szemésznél voltam, és a pupillatágítás után elég homályosan láttam csak, így nem mertem elindulni a sötétben, féltem, hogy nekifutok valaminek. Szerdára meghagytam a 10x250 méteres emelkedős tempókat. Reggel fél 4-kor felkeltem baseballmeccset nézni, mert most van a döntő és a kedvenc csapatom játszik. A nap így korán, de győzelemmel indult. Sajnos mire lementen futni, már elég fáradt voltam. Egy laza 45 perc után kezdtem el a tempókat, de nem mentek túl jól, mondjuk 5 óra alvással kb erre számítottam. A 10 tempóból így 5 lett, helyette viszont futottam még 15 perc levezetést, így legalább egy közepes 14 km összejött.

Csütörtök: Ma éjjel is volt baseballmeccs. Megint fél 4-kor keltem, de 20 perc után visszafeküdtem, mert pont nagyon csúnyán verték a csapatot. Ki is kaptunk, de legalább jót aludtam. A céges edzésre ma kijött valami fotóriporter, így elég sokat "pózoltunk", de a végére azért jutott valami komoly is. 5 perc tempó, 10x100m laza és sprint felváltva, aztán megint 5 perc tempó. Az első 5 perc még viszonylag a normál pulzusomon lement: 170 átlagon 3:40-es tempó. Nem rossz, igaz a végére már 176-on kalapált. A 100 méteresek minden probléma nélkül mentek. A sprint részét kimondottan élveztem. Jöhetett a második 5 perc. A tempó most már 3:32 lett, de a pulzus a végére már 182 volt. Ez még messze nem az én tempóm, talán egy coopert végig tudnék vinni, de többet nem. Kapkodtam rendesen a levegőt a végére. 10 kellemes kilométert futottam.

Péntek: Két hónap után újra Kalamata. Legutóbb agusztusban voltunk, és már hiányzott. Este egy átmozgató 70 percesre mentem el, de nem esett túl jól. Ebédre megint túlettem magam, és végig a torkomban volt a gyomrom tartalma. Ráadásul szemerkélő esőben indultam el, de amint elállt az esti 20 fok és 85%-os páratartalom rendesen megizzasztott. Azért a tervezett 70 percet becsülettel lefutottam, ami ma 14 kilométer lett.

 

Szombat: Végre délutánra előjött a nap és tudtunk a parton napozni. A víz sem volt túl hideg, a futásban megfáradt lábaimnak külön jót tett egy kis úszkálás, így estére teljesen frissen mentem a stadionba a heti tempóra. Este fél 8-kor melegem volt a rövidujjúban és átkoztam magam miért nem ujjatlanban jöttem. 10 perc bemelegítés, és jöhetett a várva várt galopp. Annyi problémám volt csak, hogy nem hoztam magammal gélt, így csak pár szem füge volt nálam teljesen véletlenül. Talán elég lesz. 20 percenként terveztem kiállni inni, meg fügézni ha úgy érzem. Az első 20 perc olyan hamar eltelt, hogy észre sem vettem. 4:09 a tempó és semmi fáradtság, így csak ittam pár kortyot, pedig szomjas sem voltam. Lehet ez volt a baj, mert elkezdett baromira szúrni az oldalam. Picit belelassítottam, ami szerencsére helyrerakott. A következő 20 perc már lassabban telt. Csak köröztem és köröztem... Rajtam kívül még kb 20-an edzettek, de mindenkinél gyorsabb voltam. Páran intervallumoztak ugyan, de ők is csak néztek amikor állvahagytam őket. Végig egyenletesen tartottam a 4:09-es tempót, amikor olyan 42 percnél megint kiálltam inni, meg ettem egy fügét. Innen már csak a harmadik részlet volt hátra, ami 23 perc volt. Megint a vége volt csak nehéz, testileg teljesen jól bírtam, de az agyam megint megérezte előre az edzés végét, amitől az utolsó 5 perc elég nehézkes lett. Összességében teljesen elégedett vagyok a mai majdnem 18 kilométerrel, amiben a tempó végig nagyon egyenletes 4:09 lett és a végére kellemesen fáradtam csak el.

Vasárnap: Múlt vasárnap kimondottan jólesett a tempó utáni napon Ageliki tempójával futni egy órát, így ma is csak kíváncsiságból futottam egy laza 8 kilométert, sajnos egyedül. Meglepetésemre az előző napi fáradtságnak nyoma sem volt, de azért a nappal meg kellett küzdenem. Pont akkor jött elő miután elindultam, és pillanatok alatt felemelte a hőérzetemet. A parti sétányon futottam 8 kiloétert, és majdnem minden ivókútnál meg kellett állnom frissíteni, de azért a végére jólesett.

A héten megint 90 kilométert teljeseítettem, de egyáltalán nem érzem fáradtnak magam. Úgy néz ki remek formában vagyok, remélem kitart a maratonig. Már csak két hét!