Kicsit sikerült visszamenni a múlt heti iszonyatból.

El is határoztam, hogy valahogy sikerélményt kell keresnem, vagy valami erős motivációt. Kicsit válságba kerültem fogyás, futás stb. ügyben. Nagyon nehéz néha összerakni a Vilmossal foglalkozni (és segíteni az anyukának), az Orsival tanulni, és a munka mellett sportolni kombinációt. Ennek ellenére a múlt hét nem ezért nem lett tökéletes, hanem egyszerűen azért nem, mert hétfőn szülinapot ünnepeltem, és reggel esélyem sem volt elmenni a speedfitnessre...

Tehát a kedd kimaradt, ahogy a szerda is. Szerdán egész nap nagyon hajtanom kellett melózni, délután meg vendégek jöttek Vilmost nézni, és elég későn mentek el. De csütörtökön reggel megvolt a speedfitness, és este bepótoltam a futást is. Mivel zuhogott az eső ezért futópad. Gergővel egyeztetve nem a tervezett 60 perc, hanem csak 45 mert pénteken tempó futás volt soron. Valamivel több, mint 5 km jött össze. Péntek 60 perc benne 2x3 perc tempó. Már amennyire tempónak minősül a 135-ös pulzus... Könnyedén ment az egész, elkocogtam a tó körül. A vége majdnem 7 km lett. A vasárnapi hosszú megint átkerült hétfőre. Könnyed 130 alatti pulzussal kocogtam összesen 77 percet. 8.67-km lett a végére. Az egészben az volt a legjobb, hogy külön figyeltem arra, hogy élvezzem a futást. Direkt nem a lábam előtti 20-30 métert néztem, hanem nézegettem a tavat, a kacsákat a horgászokat, szándékosan nem koncentráltam a légzésemre, hanem csak kocogtam, és élveztem a remek őszi napsütést. Gyakrabban besípolt az órám, mint szerettem volna, de különösebben nem érdekelt. 

A Vivicittáig még 165 nap, de ugye november 6-án tervezek egy próbafutást. 10 km a Gergő által megadott pulzustartományok szigorú betartásával. Ha az valami rettenetes rossz eredményt hoz, akkor nyilván át kell gondolnom a dolgokat.

Az hogy maradok a PK mellett abban nincs semmi kétségem. Abban sincs, hogy ez nem megy az egó feladása nélkül. Egészen egyszerűen le kell szarni, hogy milyen iszonyat lassan fut, na jó, halad az ember. Mert hosszú távon ez hoz sérülésmentes eredményt. Ez fix. Ez marad.

De ha kijön, hogy mondjuk 80-90 perc alatt van meg a 10 km, akkor felesleges versenyekben gondolkodnom. Az nem pálya, hogy rettegjek a záróbusztól, vagy direkt gyorsabb zónába álljak, hogy így legyen annyi előnyöm, hogy beérjek.

Hát azt nem.

Akkor nem versenyzünk, amíg 100 kiló alá nem megyünk, vagy versenyen nem foglalkozunk pulzuskontrollal. Egyikkel sincs bajom, mindkettő mehet.

Majd november 6-án okosabbak leszünk.