Terhelésteszt 2016 - ENSPORT
Hétfőn terhelésteszten voltam. Attilát követve én is megcsináltattam, és milyen jól tettem. Tanultam is és bebizonyosodott mennyire jó úton haladok. De kezdjük az elején.
Délelőtt 11-re volt időpontom az Ensporthoz. Ehhez meglehetősen korán, már 6-kor kelnem kellett, hogy a 7 órás vonatot elérjem. Könnyű reggelinek kakaóscsigát és pogácsát ettem. Sajnos az út nem telt valami nyugalmasan, a vonat tele volt és mögöttem egy "érdekes" pár beszélte át a közeledő esküvőjüket teljes hangerővel. Hasznos dolgokat tudtam meg: az Erzsi nadrágban fog jönni, mert nem áll jól neki a szoknya. A villanyszerelő szerdán jön, de a pénzt már holnap átadják a lányának a boltban. A koszorúslányok ruháját be kell zacskózni a kocsiban, nehogy koszosak legyenek. Az eljegyzési tortán nem lesz tüzijáték, mert hátha elég tőle a torta. Na ezt három órán keresztül halgattam, úgyhogy nem éppen a legkipihentebben érkeztem.
11 előtt pontosan ott voltam a Maratonman depóban, és Petra is pont akkor érkezett. Rögtön kaptam egy eligazítást, hol tudok átöltözni. Valamit nagyon elértettem, mert az öltöző helyett sikerült valami raktárhelyiségben átöltöznöm. Nem is tetszett, hogy nincs rendes öltöző, de aztán rájöttem, hogy én vagyok a hülye, mert amikor a wc-t kerestem akkor esett le, hogy ott van az öltöző is, ami teljesen jó volt. Átvedlettem futóruhába és nekiálltunk a tesztnek.
Először adatfelvétel volt, aztán magasság, súly és testzsírszázalék mérés. Örömmel jelentem, hogy nőttem. Petra legalább is 179 centinek mért. Már csak egy centi és hivatalosan is árija leszek. Súly 73 kiló. Ez egyezik nagyjából a várttal, amit általában mérni szoktam. Aztán jött a testzsír. Ehhez 4 helyen megmérte a bőrömet: tricepsz, mellizom, has és a comb. A combomnál picit szenvedett, mondom neki, hogy ott nehezen fogsz zsít találni. Azt monta, hát igen máshol sem találtam túl sokat. Ez már egy nagyon jó jel volt számomra. Az én mérlegem rendszeresen 14-15 százalékot szokott mérni, Petra 11 százalékot mért. Ez rendesen meglepett, az igazság szerintem valahol a kettő között van. Eddig jó. Következhetett a nyugalmi mérés.
,
5 perc fekvés és minél jobb ellazulás volt a feladat, majd vérnyomásmérés. Ez annyira nem ment jól. Meleg volt nagyon, és éreztem, hogy izgulok is. Ez meg is látszott az eredményen. A legalacsonyabb pulzusom 70 lett és a vérnyomás is 130. Ez nálam nagyon magas. Otthon ha lefekszem simán 50 alatt van a pulzusom, és a vérnyomásom is inkább alacsony szokott lenni. Nincs mese, otthon édes otthon. Petra mondta, hogy neki sem túl jó a nyugalmi pulzusa pont az izgulás miatt, úgyhogy ne aggódjak. Ugrottunk is a légzésfunkcióméréshez.
Először egy csőbe kellett nagy levegőt vennem, és kifújnom amennyit lehet a tüdőmből. Ezt háromszor. Az utolsónál már azt éreztem, hogy a gyomrom is ki fog jönni. Bele is szédültem picit. Aztán még egy teszt, itt nagy levegővétel, majd gyors kifújás négyszer. Ezt kétszer is végigcsináltuk. Ezután jöhetett a futás része amit pont annyira vártam, mint tartottam tőle.
Nem vagyok egy futópados. Egyszer futottam padon, de bele is szédültem és le is estem róla. Pedig szerintem az sem volt rosszabb gép. Attila panaszkodott a padra, alattam nem süppedt be egyáltalán és tényleg nem éreztem, hogy rossz lenne. Viszont rettenetesen meleg volt. Petra aranyosan hozott be egy pohár vizet én meg udvariasan engedélyt kértem, hogy póló nélkül futhassak. Az engedélyt megkaptam, de megszúrta a fülemet. No nem a póló miatt, hanem ez is a mérés része. 3 percet kell megadott tempón futni, majd egy perc pihenő. Itt mindig vesz vért, amiben méri a laktát mennyiségét. 8 km/h ról indultunk, majd mindig 2 km/h-át emelt a sebességen.
Az első három perc lassan telt és természetesen nem volt megerőltető. Ahogy befejeződött jó balekként leugrottam a padról. Ezzel majdnem Petra karjaiba sikerült esnem. Tehát a következőkben szépen megvárom amíg leáll. A 10 km/h is nagyon lazán ment el. És a leszállás is sikerült. Itt már azért ittam. Jól is esett. Nem lenne rossz egy ventillátor a paddal szemben. Jött a 12 km/h ami sima ügy volt, de a meleg miatt már kezdtem izzadni. 14 km/h három percig ugyan csak nem okozott problémát, Petra meg is dícsért, hogy eddig menyire jól haladok. A 16km/h az kezdett megizzasztani, de még ez is azt kell hogy mondjam, hogy 3 percig ez is viszonylag a komfortzónám teteje. A 18 km/h az már erősen vörös zóna. Ilyen gyorsan nem szoktam sokat futni, eddig max párszáz métert, de tudtam ,hogy végig fogom vinni. Végig is ment, de itt már elértem a 180 as pulzust. Petra javasolta, hogy próbáljuk meg a 20km/h sebességgel is. Arra kért, hogy másfél percet próbáljak meg, végigfutni, aztán utána már leállhatunk. Ez így is lett. 187-es pulzusnál abbahagytuk. Bírtam volna még, de elsőre azt hiszem elég volt enyi, amivel Petra is teljesen egyetértett. Jöhetett a regeneráció mérése.
Leültem az izzadós székbe és 5 percig csak ültem. A gép addig szépen mérte hogy nyugszik meg a szívem. Utána még egy utolsó vérnyomásmérés, aztán a kiértékelés.
Itt jött elő az egyetlen negatív tapasztalat a délelőtt, amibe Attila is belefutott. Nincs zuhanyzó. Vagyis van, de hétfőn csak délután kettőtől, ami rajtam nem sokat segített. Törölközőt hoztam, és én is megoldottam a wc-ben a mosakodást. Jobb mint a semmi, de nem volt kellemes így hazarepülni Athénba.
Mire visszaöltöztem Petra meg is csinálta a kiértékelést és elmagyarázta az eredményeket. Eléggé felkészültem, hogy mi mit jelent, így nem kellett túl sokat kérdeznem. A nyugalmi adataim nem lettek túl jók. Ezt betudtam az izgulásnak. Egyedül a kiegyensúlyozottságom lett nagyon jó, igaz ami igaz nem vagyok egy stresszelős és Agelikivel teljesen harmónikus életet élek. A légzésfunkciók sem lettek túl jók. Ezt vártam is, mert a céges edzéseken gyakran érzem, hogy a légzőgyakorlatok nem mennek túl jól. Ezen több intenzívebb edzéssel valamennyit tudok majd javítani. A szívószálas edzést is újra el kell kezdenem. A futásteszt eredménye viszont pont az lett amit vártam és végre vannak saját hiteles zónahatáraim. A zsírégető pulzusom 149-ig van. Ez magasabb mint gondoltam, ezek szerint az alapozófutásaimat, amiket eddig 143-on futottam mostantól futhatom picit magasabban. Mindenesetre az alapállóképességemen látszik a sok türelmes kilométer. A legkíváncsibb a savasodási küszöbömre voltam. Anno 173-ra lőttem be és az eredmény 175 lett. Megint csak elég jól beletrafáltam, bár picit meglepetés volt, hogy ilyen magas, főleg, hogy 3:34-es tempóval értem ezt el. Eléggé meglepő volt, mert ilyen gyorsan alig- alig futottam előtte, és akkor is nagyon rövid távon. Futópadon mondjuk lehet könnyebb futni. A maxpulzusom 187 lett, bár nem vittük teljesen végig a tesztet, én továbbra is inkább 190-re saccolom a tényleges értéket, nem mintha nagyon a közelébe akarnék érni. A saját hivatalos zónatartományaim tehát:
A csillapodási értékek rosszabbak lettek mint vártam. A magas intenzitásrólölegalább is. Ez mondjuk nem csoda, mert ilyen pulzuson még nem edzettem túl sokat
Petrával átbeszéltük, hogy hogyan edzettem, és azt mondta, hogy eléggé jó és hatékony edzéstervem volt eddig. Főleg, hogy magam találtam ki a nagy részét. A pulzuszónáimat is eléggé jól belőttem. A fő javaslat az intervallumedzések fokozása volt, illetve picit módosítani az én eddigi módszeremen. Én általában 10 ismétlést szoktam, de azok 40-55 másodpercesek szoktak lenni kb ugyan ennyi sétával. Petra több rövidebb ismétlést javasolt, azt mondta had dolgozzon csak a szív, az ereje már megvan hozzá. Ki fogom próbálni. Természetesen az alapozófutások azok megmaradnak. Az nálam tényleg a futás DNS-e. Kaptam egy csak így tovább bíztatást is, amire büszke is vagyok.
Megérte elmennem erre a tesztre? Megérte a 18000 forintot? Egy határozott igen a válaszom. Bár a zónáimat eléggé jól belőttem, de a savasodási küszöböm pontos ismerete biztosan segíteni fog a 3 órás maraton eléréséhez. Októberben legalábbis bátrabban fogok 170-es pulzussal kezdeni. A konzultáció nélkül biztosan nem kezdenék el többet intervallumozni sem, ezt is kíváncsian várom mennyire fog segíteni. Valószínű jövőre is el fogok menni, megnézni hogy fejlődtem-e.
Ajánlom-e másnak a mérést? Mindenképpen! Attila és az én eredményeim megmutatták, mennyire mások vagyunk, és mennyire máshogy kell edzenünk is. Emiatt a fejlődés sokkal biztosabb és gondolom gyorsabb is, ha a kezdetektől tudjuk mit, és hogyan kell edzeni.
Pár további eredmény:
Ezeket a becsült eredményeket mondjuk picit viccesnek tartom, bár ki tudja, talán majd egyszer...
Hajrá Magyarok!
