Legyen a szeptember az új január!

Rengeteg helyen olvasni ezt a gondolatot. Én meg teljesen igaznak érzem. Sokkal inkább kezdődik valami új szeptemberben, mint januárban. Esetünkben lassan kezdődik a bölcsi! Szeptember 17-én fog Vilmos először menni. Azt gondolom, hogy onnantól kicsit leegyszerűsödnek a dolgok. Hála istennek a titkárnőm is visszatért. (Szeginyem eltörte a lábát, így az egész nyarat tökegyedül kellett végigmelóznom.) Úgyhogy minden adott a sikeres visszatérésre.

 Az edzéseket nem akarom túltolni az elején. Egyrészt még mindig fáj a talpam, és a vállam, másrészt nem akarom széthajtani magam. De végre hiányzik a mozgás, hiányzik egy jó kis súlyzós edzés. A futás meg nagyon.

De bármennyire is hiányzik a futás, mégis gyalogolni fogok az elején. Sokat beszélgettem egy szombathelyi edzővel, aki a lelkemre kötötte, hogy nehogy 120 kilósan futni akarjak. Marad a tempós gyaloglás, közte futással. Azt gondoltam furcsa lesz újra gyalogolni, de amikor kipróbáltam egyáltalán nem zavart. Hogy őszinte legyek alig volt lassabb, mint futni 135 alatti pulzussal. Ráadásul 5 perc gyaloglás 1 perc futás a penzum. Abban az egy percben pedig 5-6 perc/km közti tempóban. Rendesen száguldozok (mármint nyilván magamhoz képest). Ebből heti 3X1 óra elég is lesz.

Ezen felül a javaslat még minden nap 25 fekvőtámasz, 25 guggolás, 25 felülés. 5-ös szériában. Nem tűnik soknak, de minden nap megcsinálni nem lesz egyszerű.

Ígértet kaptam rá, hogy ha a szeptember hónapot becsülettel végigcsinálom, akkor elvállal, mint edző. Amúgy nem fog velem foglalkozni, mert minek. Ez tetszik.