2017. jan 08.

Edzésnapló 2017-1. hét - Felfújt pulyka

írta: Rehlaci
Edzésnapló 2017-1. hét - Felfújt pulyka

73 kilométer. Ennyit futottam az első hétem, mégsem vagyok túl elégedett. Először is az év első napjám mérlegeltem egyet, és az év végi zabálások bizony nyomot hagytak. Másfél kilót sikerült összeszednem, de aminek nagyon nem örülök, hogy ez tömény zsír. A mérleg szerint legalább is felugrott a testzsír százalékom 16 ról 19 százalék fölé. Nem hiába, a sok zsíros husi, meg az édességek megtették a hatásukat. Mérleg nélkül is rendesen éreztem, hogy fel vagyok fujódva, főleg a hasamnál. Tegnapra sikerült az összes itthon lévő sütit megennem, úgyhogy innentől remélhetőleg hamar visszarázódok 16% alá. Most így érzem magam:

2-terry-jones-meaning-of-life_nocrop_w670_h408.jpg


A másik dolog ami nagyon nem jó az az időjárás. Változékony nagyon. Egyik nap tél, rendesen 0-2 fok hőmérsékletekkel és szélviharokkal, másik nap napsütés és 15 fok. Elég nehéz így tervezni mikor fusson az ember. Ráadásul a hülye meteorológusok egész hétvégére ítéletidőt, hideget, és sok havat jósoltak, amiből egyedül egy szombati szeles idő lett, a többi napokon rendesen jó idő volt. A hideg nem zavar, de szélben nem futok, ehhez szigorúan tartom magam. 

A harmadik és egyben utolsó zavaró tényező a héten a számítógépem. A jó kis 9 éves PC-m, amit még a Small PC Kft. rakott félig meddig össze, elkezdte megadni magát, így vettem egy laptopot. Kifogtam egy elég jó leárazást, így most van egy szuper Dell laptopom, elég jó paraméterekkel. Egyedül a merevlemezt cseréltem ki SSD-re, most hasít mint a villám. Agelikinek mondjuk volt egy feje, amikor a vadi új gépet szétszedtem a vinyócsere miatt, de hát valamikor régen ez volt a munkám. Azóta viszont sokminden változott, így az installálással és a régi gép lementésével elég sok időm elment, de végre minden tökéletesen működik.

Futások. Igen végül is ez egy futós blog, úgyhogy erről kellene írnom. Az a helyzet viszont, hogy most nem szívesen gondolok vissza a hétre, mert nem estek túl jól a futások, nézzük miért.

Hétfő: A szokásos hosszú, két óra 15 perces alapozófutás. Maradjunk annyiban, hogy megcsináltam, és baromira elfáradtam a 27 kilométerben. Miután már jópár napja nem csináltam meg a háterősítő edzéseimet, ráadásnak a hátam megfájdult, és a hasizmaimat is éreztem. Annyi eszem legalább volt, hogy innentől minden nap megcsináltam a háterősítést.

Kedd: Az első céges edzés, amin mindössze heten voltunk. Nem csoda, a cégben sem volt bent szinte senki. Csoda történt viszont, mert Ageliki is lejött. Én picit korábban érkeztem és hogy ne fázzak el is kezdtem a bemelegítő köröket, így a bemelegítés része több mint 4 kilométer lett. Utána futóiskoláztunk, majd a további program 20x100 méter volt, fele laza, fele sprint. Na én ebből 4-et csináltam meg, aztán éreztem, hogy a derekam nem igazán tolerálja így inkább hazamentem. A derekam miatt, vagy amiatt, hogy megjött a laptopom? Inkább az utóbbi...Kemény 5 kilométer azért összejött.

A szerda kimaradt. Nem volt túl jó idő, és a laptophoz ma vettem meg az SSD-t, így inkább azt raktam össze. 

Csütörtök: céges edzés megint, amit végre nagyon élveztem. A mai program 10x100m laza, aztán 8x200m tempó, közte 2x100m laza kocogással a füvön. A kétszázakat rendesen megnyomtam. 32-34 másodperc az összes, és jól estek végre. A hátam sem fájt végre. Annyira kilométerhiányom volt, hogy még levezetésnek maradtam 10 percet, így a napot 11 kilométerreé zártam.

Péntek: Munkaszüneti nap, és a meteorológusok kemény telet jósoltak egész hétvégére. Délelőtt azonban még szélcsendes és napos idő volt, így mondom letudom gyorsan a mai edzést délben. A szemműtétem óta nem szeretek nappal futni, mert napszemüveget kell viselnem. Ha süt a nap akkor viszont izzadok és telemegy izzadtsággal a szemem, és nehezebb cseppenteni is. A mai edzés az pont ilyen katasztrófa volt. Melegem volt, a lábaim be voltak állva, és a tempó sem volt az igazi. Azért az egy órát végigszenvedtem, majd egész este szidtam a meteorológusokat, mert este tökéletes futóidő volt.

Vasárnap: szombaton végre rossz idő volt, erős széllel, így nem futottam a heti tempót. Vasárnap reggel azonban 2 fok, de napsütés volt, 0 széllel. Irány futni! Beöltöztem rendesen, de minek. Mire lefutottam a stadionba, már rendesen melegem volt. Le is vettem magamról az alsópólót, a csősálat és a sapkát is, csak egy rövidujjú póló és a széldzseki maradt. Már a bemelegítő 100 méteres tempók sem estek jól, de mondom elkezdem az edzést, legfeljebb abbahagyom ha nem esik jól. A terv 75 perc tempó 170-es pulzuson. Elvileg a tempónak 4:10 alatt kellene lenni ezekkel a paraméterekkel. Ma azonban nem. A vége ugyan 4:13 lett, de az egész edzés nem ment olyan olajozottan, mint szokott. Eltelt legalább 3 kilométer, mire végre sikerült megtalálnom a pulzust és a tempót. Ez jól le is fárasztott, már abba is akartam hagyni. Zavart a nap is. Egyszerűen meleg volt. A második körnél ettem egy gélt, ami picit felpörgetett, de sajnos feltámadt a szél. Innentől az volt a rosz, hogy a szembeszélnél fáztam, a hátszélnél meg melegem volt. Ennek ellenére azért nekiálltam a 3. és a 4. körnek is, amit befejezve elértem az egy órát. Bár nem voltam annyira fáradt mint az elején, semmi kedvem nem volt még egyszer a szemeszéllel fagyoskodni, így 17 és fél kilométernél abbahagytam. Sajnos bent maradt még negyed óra, de büszke voltam, hogy legalább egy órát kihoztam a mai napból. Estére aztán megint szélcsendes futóidő lett. Többet soha nem hallgatok a metorológusokra!

A héten tehát elég nyögvenyelős 5 edzéssel 73 kilométert futottam. Nem esett túl jól, de legalább a kilométer része a hétnek sikeres volt. Volt egy másik sikerem is a héten amit le kell írnom. Utállom a dohányfüstöt. A szemműtét miatt nem is mehetek füstös helyre. Sajnos itt ez elég komoly kihívás, mert bár van törvény rá, gyakorlatilag senki nem tartja be. Kevés a teljesen füstmentes hely sajnos. Csütörtökön elmentünk Agelikivel sushizni egy elég drága helyre, az asztalt úgy foglalta, hogy mindenképp füstmenes legyen. Az étteremben természetesen cigiztek, minket beültettek a nemdohányzó részre, ami nem volt semmivel sem elválasztva a dohányzó résztől, így természetesen lehetett picit érezni a füstöt, de nem volt vészes. Aztán amikor pont rendeltünk, két asztallal odébb rágyújtottak a nemdohányzó részen is. Na én itt kezdtem venni a kabátom, és reklamálni a pincérnél, hogy mennyire nevetségesek, hogy a nemdohányzó részen is bagóznak, így mi húzunk is. Meglepetésemre a csaj sűrű elnézések közepette azonnal eloltatta a cigit a másik asztalnál, így maradtunk. A kaja szuper volt, és kaptunk ingyen desszertet és bort is. Először adtak igazat, mint nemdohányzó! Én meg eldöntöttem, hogy ezentúl ahol bent bagóznak, reklamálni fogok. Ha meg a nemdohányzó részen, ami már önmagában is illegális, érzem a füstöt miközben eszek, és nem csinálnak semmit, egyszerűen fizetés nélkül abban a pillanatban lelépek aztán hívjon rendőrt. Törvény van a teljes nemdohányzásra, ne már, hogy én szívjak a büdös kulturálatlan bagósok miatt. Kíváncsi vagyok. Egyik dohányellenes oldalon olvastam, hogy mivel még mindig a nemdohányzók vannak többségben, így ajánlott reklamálni, sőt kihangsúlyozni ,hogy azért nem megyünk be egy helyre, mert cigiznek. Talán így megértik mennyi nemdohányzó vendéget vesztenek. Nem értem, ami minden civilizált országban működik, miért nem működik itt...
Szólj hozzá

Athén Futás Futóedzés Rehlaci Edzésnapló