Az előző heti katasztófális hét után biztos voltam bent, hogy ennál csak jobb lehet. Vasárnap ráadásul félmaraton verseny is van, amin jó lenne úgy futni, hogy jól is essen és a tempó is megfelelő legyen.

Kedd: Visszatért a tél? Délután mikor lementem a stadionba mindössze 10 fok volt széllel, de valahogy sokkal hidegebbnek éreztem. Be is öltöztem rendesesn biztos ami biztos. 10 percel a hivatalos kezdés előtt értem le, és egyből elkezdtem a bemelegítést. Mire a többiek is csatlakoztak én már bőven bent voltam a közepében. Végre megint jól esett futni és nem fájt semmim. A lábaim is teljesen frissek voltak. Ma 2x300 méter tempó, 12x100 méter fele lassú fele tempó, aztán még egyszer 2x300 méter tempó volt a programom. Az első 2 háromszázast picit túlfutottam, 55 és 56 másodperces eredménnyel. Picit gyorsabbak voltak a kelleténél, de jól estek. A második köröket már megfontoltabban futottam, mindkettő 60 másodperc lett. Jobban is estek. Maradtam még levezetésnek egy 15 percet, ezzel ma 14 kilométer jött össze, aminek végre megint minden percét élveztem.

Szerda: Továbbra is hideg és szél. Ezek szerint a tél az eddigi február helyett most március közepén érkezett meg. Ma sem volt kedvem sötétben futni, így már 5 körül elindultam egy lazára. 75 percet terveztem, de úgy voltam vele, hogy ha jól esik akkor maradok többet. Már az indulásnál éreztem azonban, hogy valószínű nem fogok tovább maradni. Valahogy nehezek voltak a lábaim, és picit erőtlennek is éreztem magam. Már az első körben ettem két fügét, ami az erőtlenséget helyre is rakta. A szél miatt a sebességem eléggé ingadozott, de átlagra 143-as pulzusra 5:06 jött ki. Teljesen jó. Ami viszont nagyon nem jó, hogy elkezdett fájni a jobb térdem. Ezt már máskor is tapasztaltam, főleg hidegebb időben, de most valahogy erősebb volt. Letudtam a 75 percet és bár fáradt egyáltalán nem voltam, a térdem miatt nem esett túl jól a futás, így nem is erőltettem tovább. 15 kilométer pont elég volt mára. A térdem miatt viszont kezdek aggógni. A holnapi céges edzést megcsinálom, de a péntekit biztosan kihagyom, hogy vasárnapra rendben legyek.

Csütörtök: Még mindig "tél". Negyed órával előbb lementem a stadionba, hogy picit tudjak kilométert gyűjteni, ráadásul az új puha Adidas cipőmben futottam. Bemelegítésnek a fű helyett a külső körön futottam majdnem 6 kilométert. A térdem nem javult, ugyan úgy elkezdett fájni. Szerencsére ma elég sok laza futóiskolátötartottunk a füvön, ami a térdemet nem terhelte. Legalább is közben nem fájt egyáltalán. A végére még futottam 12x100 méter lazát a füvön, majd kb 2 kilométer levezetést. A végére eléggé éreztem a térdemet, úgyhogy meg is álltam 9 kilométernél. Semmi értelme nincs hogy jobban szétcsapjam magam. 

A héten már nem futok több edzést. Ma bebiciklizek a városba a vasárnapi félmaraton rajtszámáért, aztán szombaton teljes pihenés, vasárnap meg verseny. Remélem addigra a térdem rendbejön, most minden esetre jegelem. Ez a hét sem úgy alakult sajnos hogy örülhetnék, most a legnagyobb gond a térdem aminek nagyon nagyon nem örülök. A 39 kilométer nem sok, de a jelenlegi helyzetben ennek is örülök. Azt hiszem ilyen szerencsétlen érzés lehet, ha az embernek olyan neve van, amit igaziból nem akar. Pl Vilmos. Még szerencse, hogy én Laci lettem, vagyok és maradok :-) A sikerhez a név nem elég ugyan, de sokat segít.