Na kérem az van, hogy sikerült egy kis túlzással tökéletes hetet zárnom. Már a "0" hét is jól ment. 3 edzéssel. Egyedül a pénteki maradt ki családi okokból. Aztán ezen a héten belehúztam.

Hétfő: A hétfői edzés miatt kifejezetten aggódtam. Előző nap este futottam egy órát, és tulajdonképpen minimális pihenés után húztam újra futócipőt. Reggel Csillával közösen mentünk ki a rekordtán pályára. A terv 45 perc könnyű futás volt max. 155-ös pulzussal. Csilla két kilométerig tartott velem. Aztán kiszállt. Utólag bevallotta, hogy egyedül egy kávét ivott reggel. Még egy pohár vizet se ivott meg. Csoda, hogy ennyit bírt. Megígérte, hogy többet nem csinál ilyen hülyeséget. Hát had fogalmazzak úgy, hogy kíváncsi vagyok...

Én okosan futottam. Magamat is meglepve, hogy ilyesmire is képes vagyok. Egyáltalán nem toltam ki a pulzust, szép kényelmesen 147-es átlaggal megcsináltam a 45 percet. Kicsit agyaltam, hogy utána még fussak esetleg pár repülőt, de egyfelől nem volt benn az edzéstervben, másfelől nem akartam a vasárnapi egy óra, és az aznapi után kockáztatni. Első edzés. Legyen elég ennyi. Végül 5.5 km lett.

Szerda: Elvileg tempó edzés lett volna, de Vilmos olyan fél hat körül úgy döntött ideje felkelni. Pestre kellett mennem és mire hazaértem úgy éreztem meghalok. Megbeszéltem Ákossal, hogy semmi értelme halál fáradtan erőltetni a tempót, úgyhogy változtattunk a terven, és sima 45 perces alapozó futást csináltam. Arra is iszonyat szenvedve vette rá magam, de valahogy csak elindultam. Nyugodt, kényelmes futás lett belőle. 142-es átlagpulzussal, viszont ugyanúgy 5,6 km-rel. Úgy tűnik ennyit számít az, hogy szerdán este mentem, és hűvösebb volt. Ez mindenesetre jó jel is lehet a november végi verseny előtt.

Péntek: Tempóedzés Ákossal. Reggel 9-kor találkoztunk a rekordtánon. Komolyan mondom rendesen izgultam. Az Ákos előre közölte, hogy 4 km tempót tervez 6:20 - 6:30 közti tempóban. Én meg mondtam, hogy azt sürgősen felejtse el. Legyen csak 3. Ebben maradtunk. Aztán Ákos közölte, hogy 170 fölé ne menjen a pulzusom, akkor inkább álljunk majd meg. Na itt azért éreztem némi ellentmondást. Vagy tempó, vagy pulzus. A kettő együtt elég reménytelen. Legalábbis egyelőre. Mindenesetre semmi kedvem sincs széthajtani magam, és jól belesérülni a felkészülésbe. Ezért teljesen igazat adtam Ákosnak. Ráadásul a legutóbbi pár alkalommal, amikor ostobán engedtem, hogy a pulzusom 180 fölé menjen minden egyes esetben megfájdult a fejem. Szóval próbálom kerülni ezeket a 170 fölötti értékeket. 

A futás meglepően jól ment. Az első km 6:15, a második 6:36 lett. De sajnos a második végén már bele kellett lassítani, mert elértem a 170-es határt. Még egy km-t toltunk, de azt már csak a pulzust figyelve. Szép lassan. 7:15 lett, ami amúgy sokkal gyorsabb, mint amit különben futok. A bemelegítéssel együtt 4 km lett. Legnagyobb meglepetésemre Ákos nem levezető km-t írt elő, hanem légzőgyakorlatot. Én mutattam még neki, nekem meg a Laci, és azóta Ákos nagyon imádja. A gyakorlat rendkívül egyszerű. Nagylevegő, és aztán felemelt kézzel, lábujjhegyen elmenni olyan messzire amennyire csak tudsz. Összesen 3x csináltuk, és másodikra sikerült 60 métert megcsinálnom!!! Azt hittem ott halok meg. Komolyan megfordult a fejemben, hogy mennyire nagy balek leszek, ha egy futópályán a szabad levegőn fogok megfulladni, mert visszatartottam a lélegzetem. Nyilván ezt szerintem még ha akarnám se tudnám összehozni, de hogy kihoztam magamból a maximumot az biztos.

Vasárnap hosszú. Némileg beárnyékolta a kedvemet, hogy Vilmosnak elképesztően rossz éjszakája volt. Így persze nekem is. Jön szegénykémnek kb. az összes foga, és egész éjjel sírt. Én tulajdonképpen fél 3-tól ébren voltam. Végülis 5 órakor adtam fel, és kikeltem az ágyból, hogy ha már nem alszunk akkor legalább a gyerek kösse le magát mesével vagy valami. Délelőtt sikerült aztán kb. egy órát azért mg aludni, de finoman szólva nem voltam a toppon. Megfordult a fejemben, hogy kihagyom, de végül csak rászántam magam. És milyen jól tettem. Életem egyik legjobb futása lett. Szép kényelmes 144-es átlaggal csináltam mag, és a végén iszonyat erősnek és gyorsnak éreztem magamat. Komoylan szednem kellett a lábam, mert a pulzusom képes volt és simán lement 140 alá. Na ilyen se volt még! A vége 7.3 km lett. Nem túl gyors, de legalább az utolsó km lett a leggyorsabb!

A héten összesen 22.5 km-t futottam. Összesen 2 óra és 58 perc alatt. Szerintem ez első hétnek tökéletes. Amit bánok az annyi hogy a plank, meg az úszás, illetve a hengerezés elmaradt, de ne legyünk telhetetlenek. Bizakodás van.