Tanár úr kérem én készültem,de... -írta Karinthy. Ezzel a maratonnal szerencsére én nem így voltam. Teljes erőbedobással és becsülettel felkészültem rá. Ráadásul most semmi nem hátráltatott, jó idő volt egész télen, nem ütött el semmi, nem húztam meg semmimet, nem lopták el a cipőmet sem.  Az éves maratoncél a 3:30 volt, ennek megfelelően már januártól kezdtem el fokozatosan növelni mind a lassú, mind a gyorsító futásaim hosszúságát. A gyorsítókat ráadásul már 160-os pulzuson futottam. Majdnem minden héten megdöntöttem valami korábbi rekordomat, egyik gyorsítót ráadásul végigvittem 30 kilométerig! 4:40-es kilométerekkel, és nem savasodtam el, nem is döglöttem ki. Hoppá mi lesz itt a versenyen! Ha ilyen formában tudnám hozni akkor az 3:20-on belüli idő lenne... De lehet ennyit fejlődni pár hónap alatt? Majd meglátjuk gondoltam.

A verseny március 29-én megint kora reggel volt. Ráadásul megint óraátállítás, és nem emlékeztem, hogy a telefonom átáll-e magától, így átállítottam már este, nehogy elkéssek. Az a rohadt meg még egyszer átállította magát, így sikerült egy órával előbb kelnem. Nem baj jobb előbb mint később. Reggel viszont eszméletlen nehéznek éreztem magam. Előző nap ebédre tésztát ettem, de szerintem túl sokat. Komolyan még mindig a torkomban éreztem az ebédet.Próbáltam a vécén még könnyíteni magamon, de nem jött ki semmi, úgyhogy indultam a rajthoz.

Eddigi maratonjaimon nem nagyon szoktam bemelegíteni. Le szoktam tudni kis gimnasztikával, és egy rövid kocogással. Most valamivel profibban csináltam pár rövidebb gyorsabb futást is. A terv az volt, hogy az elejétől 160-as pulzussal kezdek, és hagyom emelkedni, de 170 körülire csak 30 után. Beálltam a rajthoz a kb 200 induló közé, és egyből csalódnom kellett. Az alap pulzusom mielőtt el szoktam indulni olyan 80 szokott lenni. Most meg alapban 100 volt. Ennyire izgulnék? Majd meglátjuk hogy megy a 160-as. 7:30-kor pontban elindultunk. Kellemesen felhős idő volt, pici szitálással. Igazi futóidő. Most is rövidujjú és rövidnadrágban indultam neki a távnak. Az első kilométer lejtő, gyorsan magam mögött hagytam a "tömeget " és beálltam a magam 160-as tempójára. Sajnos azonban a várt 4:45-4:50-es tempó helyett picit 5 fölötti tempóban "cammogtam". Az első 10 kilométert kb így futottam, aztán gyorsítottam 4:45-4:50-es tempóig, amire a pulzusom egész jól reagált:átlagban 163-164-el mentem. Elég hamar viszonylag egyedül maradtam, a rosszabb idő miatt kevesebb szurkoló is volt, de élveztem a futás minden percét. Végül is fizettem érte 20 eurót, így élvezni is akartam :) Teltek a kilométerek, kb 40 percenként ettem egy gélt, a frissítőpontokon kis víz, teljesen jól éreztem magam, csak a gyomrom rakoncátlankodott még mindig. Ráadásul az út tele volt döglött békákkal, és annyira nem volt kellemes látvány a sok békabelet kerülgetni.

33 körül kezdtem érezni, hogy lassulok, és a lábaim nehézkessé váltak. Innen már nem is volt 5 percen belüli kilométerem és meg is előzött egy pár. Az első ezen a versenyen. Nem baj, nyomtam tovább ahogy tudtam, nem néztem a pulzust, csak mentem. Vissza is előztem őket úgy 39-nél, és nagy mosollyal értem be a célegyenesbe ahol ott szurkolt a feleségem és a szülei is és a hangosbemondó bemondta, hogy megérkezett Horváth László Belga versenyző :) Nem tudom honnan szedték, hogy Belga vagyok, de legalább nem japánnak, vagy indiainak néztek. A célóra 3:29:34-et mutatott. Megcsináltam a 3 és fél órán belüli maratont amit elvileg év végére vártam csak! Fal nem volt, teljesen egyenletesen és okosan futottam végig. 

Mielőtt hazaindultunk a kocsiban látom a telefonomon, hogy hívott az asszony. Kérdezem tőle: Angyalom minek hívsz, amikor tudod, hogy telefon nélkül futok? A választól kb fél órát kellett röhögnöm: Azért hívtalak, mert picit későn indultunk el, és hogy még ne fuss be, hanem valahol állj félre, vagy fuss lassabban, hogy ott legyünk mire beérsz. És mindezt tök komolyan gondolta az én kis édesem :) Hogy milyen fejem volt a válaszára azt nem tudom, de a döbbenet hamar röhögéssé változott.

Hazaérve most szerencsére volt meleg víz, és egy bőséges ebéd várt. Mit mondjak, rám fért mindkettő. Kielemezve az eredményt tényleg most nem szúrtam el semmit a versenyen, csak az előző napon a hatalmas ebédet. Legközelebb Budapesten kevesebbet fogok enni, és irány a még jobb eredmény!

Endomondo link:

https://www.endomondo.com/users/2936869/workouts/493813857